Stílusunk

"Ha egy ember ezreket tud legyőzni a csatában,
míg egy másik le tudja győzni önmagát,
bizony a másodiké a nagyobb dicsőség."


A Nitó-jutsu Seishin-ryu stílust Karsai János 9. danos mester képviseli Magyarországon, melynek feladata és célja a személyiség fejlesztése a harcművészet útján. Nem az ellenfél megsemmisítése a lényeg, hanem saját hibáink, gyöngéink legyőzése. Így válhat egy tanítványból túlélő, a túlélőkből pedig élet-védelmezők, értékes emberek, akik képesek végső soron feleslegessé tenni a harcot. A különböző pusztakezes és karddal végrehajtott technikák csiszolják a tanítvány személyiségét, fejlesztik akaraterejét. A kitűzött célok elérése révén pozitív visszajelzést kap.
Az oktatásban résztvevő lehetőséget kap értékei és gyengeségei bírálatok nélküli elfogadására, egyénisége kibontakoztatására.
Tanítási módszerünk nem ítélkezésen alapszik, hanem mindenkinek önmaga előtt kell megfelelnie. Stílusunk egyedisége, hogy egy bizonyos szint felett a tanítványok megtanulnak bal és jobb kézzel egyformán dolgozni, végezetül egyszerre két karddal gyakorolni. A Nitó-jutsu Seishin-ryu, mint személyiség fejlesztő módszertan rávezet saját gyöngéink megtalálására és leküzdésére, s ezen harmonikus állapot az emberi értékek felé vezet minket az élet minden területén.

a csapat



Stílusunk nemzetközi elismerése

2013. december 14–ét írtunk. Az öt kiválasztott belépett a csarnokba, mely ezen a hétvégén otthont adott a WJJKO harcművészeti szemináriumnak a kis olasz városkában, Schio-ban. Látszott, hogy ki köztük a vezető. Olyan ember, akire ráirányul a figyelem, tiszteletet parancsol, mikor belép valahová. Pontos, szertartásszerű mozdulatokkal irányította a többieket, akik mesterük ritmusában követték mozdulatait. Meghajoltak, majd sarokülésben helyezkedtek el a küzdőtér szélén. Kibújtak haorijukból, összehajtották, térdük mellé helyezték. Felálltak, magukhoz vették kardjaikat, majd a visszafojtott csendben megkezdték a bemutatót. Szamurájok voltak ők, egy modern kor harcosai, akik olyan tradicionális értékeket képviselnek, tanítanak, ami ma nem divatos a valóságtól elrugaszkodott, virtuális computer játékokon nevelkedő, tárgyak börtönébe zárt hamburger nemzedék körében. Becsületet, tiszteletet, fegyelmet, példamutatást, alázatot, de az elvekért való kiállást is. Minden ott volt a mozdulataikban, ahogy a sok éven át tartó gyakorlás kényszerítette lemondás, akarat és hit megedzette a lelküket és a testüket. Mesterien hajtották végre a gyakorlatokat, ott voltak a vágásokban, általuk keltek életre 2 kardos stílusuk katana és bokken technikái. Majd amilyen egyszerűen, magától érthetően elkezdték, úgy is fejezték be. Meghajoltak mire  a közönség tapsviharban tört ki. A Nitó-jutsu Seishin-ryu iskola kitörölhetetlenül  bekerült a nem tradicionális japán ken-jutsu iskolák közé. Az erről szóló hivatalos japán oklevelet a bemutató utáni kedves ceremónia közepette adta át Giacomo Spartaco Bertoletti mester, aki a WJJKO világszövetség jelenlegi elnöke. Majd még egy oklevél átadása következett, melyben elismerik a két kard iskoláját megalapító és azt jelenleg is vezető Karsai János kenshi stílusát, és őt, mint stílus alapítót soke rangra emelték.

Igen, érdemes volt annyi áldozatot hozni, mert visszaigazolással térhettek haza az otthon maradt tanítványokhoz. Bizony, nem volt hiába való a sokszor fáradtságos gyakorlás, az irigyek, és ellendrukkerek kritikája és támadásai ellenére folytatni azt, amit elterveztek, mert ott, a Verona közeli észak-itáliai városban értelmet nyert minden.

Persze voltak, akik kezdetektől fogva segítséget nyújtottak. Egyrészről egy maroknyi elszánt harcművész, akik saját egyesületükbe fogadták őket, ezzel biztosítva a jogi hátteret a fennmaradáshoz. Így lett kezdetben a BISE, később WJJKO Hungary egyesületnek a jiu-jitsu mellett egy ken-jutsu szakosztálya is. Az egyesület elnöke, Smaraglai Tamás 7. Danos jutsu mester és tanítványai megértették, hogy azonosak a céljaik, hiszen mindkét harcművészeti stílus olyan alapvető emberi értékrendet és magát a  budo szellemét és szeretetét adják tovább a tanítványoknak, így együtt pedig sokkal erősebbek és messzebbre jutnak. Másrészt a két kard iskolájának tanulói, kik vállalták, hogy egy rögös és bizonytalan úton mesterük mellett maradnak és támogatják őt harcművészetében. Nélkülük nem sikerült volna.

a stílusunk nemzetközi elismerése